A Makói vöröshagyma emlékszem, már általános iskolában, földrajz órán is téma volt. Nem véletlen, hiszen egy valódi hungarikumról van szó. De miben más a Makói vöröshagyma, mint a többi hagyma?
A Makói vöröshagyma jellemzői
A Makói vöröshagyma egy különleges, magyarországi eredetű hagymafajta, amelyet különösen Makó városának térségében termesztenek. Néhány olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek különböztetik a többi hagymafajtától:
- Minőség: A Makói vöröshagyma ismert magas minőségéről és kitűnő ízéről. A termesztési körülmények és a helyi talajviszonyok eredményezik, hogy a Makói hagyma rendkívül ízletes és aromás.
- Méret és forma: A Makói vöröshagyma általában nagyobb, mint a többi hagymafajta. Kerekded formájú, és a közepesnél nagyobb méretű, gyakran eléri a 10 cm-t is.
- Szín: A Makói vöröshagyma nevéből adódóan pirosas színű, amely gyakran sötétebb és élénkebb, mint más vöröshagyma fajtáknál.
- Eredetvédelem: A Makói vöröshagyma az Európai Unió által oltalom alatt álló földrajzi jelzés. Ez azt jelenti, hogy csak bizonyos, meghatározott földrajzi területen, specifikus termesztési és feldolgozási módszerekkel előállított hagymát lehet „Makói vöröshagyma” néven értékesíteni.
- Szárazanyag-tartalom: A Makói vöröshagyma szárazanyag-tartalma magasabb, mint a többi hagymafajtáé, ami hosszabb eltarthatóságot és intenzívebb ízt eredményez.
- Allicin tartalom: A Makói vöröshagyma allicin tartalma is magasabb a többi hagymafajtához képest. Az allicin egy kéntartalmú vegyület, amelyet a hagyma védelmi mechanizmusa termel, és antibakteriális, antivirális és gombaellenes hatású.
Ezek a jellemzők teszik a Makói vöröshagymát különlegessé, és magyarázzák, miért ismert és elismert világszerte.
Hogyan vált hungarikummá a Makói vöröshagyma?
A Makói vöröshagyma hosszú történelmi múltra tekint vissza, a makói hagymatermesztés több száz éves hagyományokra épül.
Makón és környékén már a 18. században is nagy hírnévnek örvendett a helyi hagymatermesztés, de a 19. században vált igazán jelentőssé. A termesztés során a gazdák több generáció óta öröklődő tudását, tapasztalatát és hagyományait alkalmazták, ami lehetővé tette a kivételes minőségű hagyma előállítását.
A 20. században a Makói vöröshagyma hírneve tovább erősödött, és a termék nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon ismertté vált. A makói hagymatermesztés modernizálódott, de a hagyományos módszerek és technikák továbbra is meghatározóak maradtak.
A „hungarikum” fogalma Magyarországon a magyar nemzeti értékeket képviseli, amelyek egyedülállóak, és különleges minőséggel, hagyománnyal, történelmi múlttal rendelkeznek. A hungarikumok az ország kulturális örökségének és identitásának fontos elemei.
A Makói vöröshagyma hungarikummá nyilvánítása a magyar hagymatermesztés hosszú történetének és a Makó térségének különleges talaj- és éghajlati viszonyainak elismerése volt. Ezen túlmenően, a Makói vöröshagyma termelése során alkalmazott speciális termesztési és feldolgozási technikák, valamint a termék magas minősége is szerepet játszottak.
A hungarikummá nyilvánítás folyamata hosszú és alapos, mely magában foglalja a termék értékelését és minősítését a Magyar Értéktárban, majd a Hungarikumok Gyűjteményébe történő felvételt. Ez a folyamat több lépésből áll, beleértve a helyi, regionális és nemzeti értéktárakban történő regisztrációt, valamint a szakértői bizottságok általi értékelést.
A Makói vöröshagyma 2013-ban került felvételre a Magyar Értéktárba, majd 2017-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe. Ez a folyamat elismeri a Makói vöröshagyma különleges minőségét és a termék magyarországi termesztésének hosszú történetét, valamint annak fontosságát a magyar kultúra és gasztronómia szempontjából.
A Makói vöröshagyma termesztése
A Makói vöröshagymát kétféle termesztési mód jellemzi: a kétéves, amikor az első évben még csak dughagymát termelnek, illetve egyéves, amikor már az első évben kifejlett hagymát lehet betakarítani.
A Makói vöröshagyma kétéves termesztése
A Makói vöröshagyma magjának vetéséhez sík, középkötött, magas humusztartalmú, laza, semleges pH-jú talajra van szükség.
A Makói vöröshagyma magját február végén, március elején vetik el sűrűre, hiszen elsőként dughagymát termesztenek belőle. A vetési mélység 3-3,5 cm, a sortávolság 20 cm vagy 5-30 cm – ikersoros vetés esetén. A dughagyma augusztus közepére érik be.
A dughagymát ritka szövésű zsákban tárolják. Azért, hogy ne magozzon fel, és ezáltal ne értéktelenedjen el a Makói vöröshagyma a következő évben, speciális kezelésnek vetik alá.
A második évben a dughagymát április közepéig vetik el. A vetési mélység 3-5 cm, és ezt már ritkábbra vetik, azaz 1 méteren belül csak 15-25 db dughagymát vetnek el – ez kb. 4-7 cm-es tőtávolságot jelent. A Makói vöröshagyma betakarítása augusztus második felében történik.
A Makói vöröshagyma egyéves termesztése
Létezik a kinemesített, egyéves Makói vöröshagyma is. A magot márciusban vetik el. Alapvetően a vetés és a gondozás azonos a kétéves változatéval, de ennek a betakarítási ideje szeptember.
Fontos megjegyezni, hogy a Makói vöröshagyma oltalom alatt álló földrajzi jelzés, ami azt jelenti, hogy a terméket csak a meghatározott földrajzi területen, specifikus termesztési és feldolgozási módszerekkel lehet előállítani és ezen a néven értékesíteni.
Ezért, bár a fentiek alapvető irányelveket adnak a hagyma termesztéséhez, a Makói vöröshagyma valódi termesztése specifikus környezeti és klimatikus feltételeket igényel, amelyek leginkább Makó városának térségében állnak rendelkezésre.